Host családom és napi teendők

Mindenkinek ezek az első kérdései, amikor megmondom, hogy hol vagyok és mit csinálok, milyen a család, milyenek a gyerekek, mik a feladataim, úgyhogy gondoltam írok erről is egy külön bejegyzést. Képeket és neveket nem rakok ki, különböző személyiségi jogok miatt :))

A host családom öttagú, a szülők harmincvalahány évesek, fiatalok és elég boldog kis párnak tűnnek :)) Járnak együtt teniszezni, találkozgatnak a barátaikkal, sok közös programjuk van. Hallottam már veszekedni őket, ordítanak egymással és baromi gyorsan hadarnak és egyszerre beszélnek egymáshoz, nem tudom értik-e vagy hallják-e egymást olyankor :D De azóta nem hallottam őket veszekedni, pedig eltelt 1 hónap :)

Három kislányuk van, a legidősebb februárban lesz 4, göndör sötétvöröses-szőkés hajú és hatalmas zöld szemei vannak. Jár iskola előkészítőbe mindennap. Ő nagyon okos kislány, már tud összeadni, kivonni, elszámolni elég sokáig, és a saját nevét le tudja írni. Azért ez otthon ritkaság ebben a korban szerintem.
Ezen kívül pedig úgy viselkedik, mint egy tinédzser. Egyik pillanatban minden heppi és szeret mindenkit és játszik, a következő pillanatban pedig vmi történik és hisztibe kezd, és olyankor nagyon nehezen lehet leállítani. A kapcsolatunk is ennek fényében viharosnak mondható.. :D Hol imád, és odarohan hozzám és megölel csak úgy, hol meg azt mondogatja, hogy nem mehetek el a partijára (senki se tudja ilyenkor milyen partiról beszél :D) és ordít és csapkod. Mindenkivel így viselkedik egyébként, úgyhogy ez nem a személyem ellen szól, legalábbis remélem..

A középső kislány 2 és fél éves, szőke egyenes hajú és kék szemű :) Heti kétszer jár oviba, többi nap otthon van velem. Vele a legkönnyebb, ha sír is akkor csak beütötte magát, vagy a nővérével kaptak össze valamin. Ha egész nap ehet, és nézheti a kedvenc meséjét (Dora), akkor boldog :)) Beszélni még nem nagyon tud, bár az utóbbi időben egész sokat fejlődött :)
Ja igen, és Minának hív, vagy Ninának :D Nagyon zárkózott kislány amúgy, első héten nem érhettem hozzá mert sikítani kezdett, mindig csak messziről figyelt engem. A második héttől engedett közelebb magához, és most pár napja kezdett el a nevemen szólítani, előtte nem hívott sehogy egyszerűen csak közölte a mondandóját :))

A legkisebb bébi pedig 5 hónapos, és hihetetlen iramban fejlődik. Amikor idejöttem, alig volt haja, a fejét se tudta tartani még, és összességében elég picike volt, enni csak cumisüvegből kapott, és a nap folyamán vagy evett, vagy aludt.
Most már hatalmas, szemmel láthatóan sokat nőtt, magától át tud fordulni a hátáról a hasára (vissza már nem :D), igénye van arra, hogy játsszon és játsszanak vele, vagy valami érdekeset figyelhessen, és már kap bébitápot is kanállal. Sokkal izgibb így etetni amúgy, mint cumisüvegből.. :D
És ma figyeltem meg, hogy mennyi új haja nőtt, és kezd besötétedni :)) Eddig tejfölszőke volt, elöl kis sötét tinccsel, most már kezd mindenhol besötétedni, és olyan, mintha nagyon sötét vörös lenne. Az anyukával találgatjuk, hogy vajon egyenes lesz a haja, mint a középső lánynak, vagy göndör, mint a legidősebbnek, és vajon szőke lesz vagy sötét hajú :)) Tök izgi :)) De nagyon a göndör-sötét kombóra hajaz :D De neki is kék a szeme amúgy, mint a középsőnek :)

A napi teendőim pedig...
- Reggel 8-kor kezdek, elkészítem a legnagyobb lány lunchboxát. Ez áll egy gyümölcsből, juice-ból (szörp), joghurt, és egy sonkás szendvics négy kockára vágva. Megreggeliztetem a két nagyobbat, általában cornflakes-t esznek, vagy néha pirítóst.
- Ezután felöltöztetem a nagyobbat, rendbe rakom a haját, majd 9-kor őt elviszik suliba, maradok a két kisebbel.
- Elkezdem eltakarítani a konyhában a reggeli maradványait, kipakolom a mosogatógépet, majd bepakolok, bepakolom a kiteregetett ruhákat a ruhaszárítóba.
- A bébit meg kell etetni 10 körül, pelenkát cserélni, majd játszani picit. - Folytatom a takarítást, elindítok egy adag mosást, kiteregetek, összehajtogatom a frissen száradt ruhákat a gépből. Játszom a középső lánnyal is.
- Ilyenkorra már dél van, ebédet adok a középsőnek. Ez vagy pirítós, vagy sonkás szendvics, vagy "konzerv" valamilyen tésztás cucc. Neki is pelenkacsere, majd viszem fel a szobájába a délutáni csendespihijére.
- Ezután a bébit újra etetni kell, pelenkát cserélni, játszani vele.
- Ekkor már 2 óra van, meghozzák a legnagyobbat a suliból. Kipakolom a táskáját, ha éhes, adok neki is ebédet.
- Ha van bármi egyéb feladatom, általában van, akkor azt gyors megcsinálom, pl felsöpörni, porszívózni, vasalni, felmosni, stb.
- Középső lányt fel kell ébreszteni és lehozni a földszintre, majd játszani velük.
- A bébit újra etetni, pelenkát cserélni, játszani mindenkivel.
- 5 körül ha megkérnek rá, pucolok zöldségeket, vagy rakok fel forrni vmit.
- Este, fél 6-kor végzek hivatalosan.

Gyakran kell esti bébiszittelnem, mert a szülők elmennek vhova, általában heti kétszer-háromszor. Ilyenkor lefektetik már többnyire a gyerekeket, és nekem annyi a dolgom, hogy ébren kell maradnom és ha hallok bármi furát, akkor kezelni a szitut. Vagy ha valamelyiküket még nem tudták lefektetni, akkor vele még elszórakozni amíg ki nem fárad, majd lefektetni őt is.

Na most pelenkacsere sokkal többször szokott lenni a nap folyamán, és amikor azt írom pl, hogy felöltöztetem, vagy rendbe rakom a haját, akkor az van egy 40 perces művelet, a különböző hisztik miatt (nem akar hosszú ujjút viselni, szoknyába akar menni harisnya nélkül télen, pizsibe akar menni, a "Belle dress"-ben akar menni -szépség & a szörnyeteges Belle..-, nem akarja hogy megfésüljem, fel akar mászni valami veszélyes helyre; és miután mindezeket nem engedem meg, egy olyan hiszti következik, amit nem lehet leállítani).
És amikor azt írom, hogy játszani velük, ahhoz is képzeljétek hozzá ezeket a bonyolító tényezőket.

Nem sokszor van időm leülni például, ha épp nyugi van és van pár percem hogy egyek, mire elkészítem magamnak a szendvicsemet, tuti, hogy pont mikor leülök megenni, akkor kezd el sírni a bébi. Ez nagyon tipikus... És tuti akkor kell pelenkát cserélni, vagy épp lent van a játszószőnyegén és átfordult a hasára, de nem tud visszafordulni ezért elkezd ordítani, és valakinek vissza kell őt fordítani a hátára. Naigen, csak miután visszafordítottad, rá egy percre újra megfordul, és nekiáll sírni, és ez íííígy folytatódik egész nap.

Úgyhogy 5.30-kor, mikor végzem, rendszerint annyira elfáradok, fizikailag és idegileg is :D hogy nincs kedvem/energiám bárhová elmenni, ilyenkorra már be is sötétedik...
Viszont, péntektől vasárnapig szabad vagyok cserébe, 3 teljes napot :) Kivéve mikor pluszmunkát adnak, ami eddig megtörtént minden héten :D

Kb. ennyiből áll egy "dolgos" napom :)

Limerick, a város, ahol élünk :D

Az országról csak röviden, az emberek eddig mindenhol rettenetesen kedvesek, segítőkészek és mosolygósak voltak, mind Dublinban, mind Limerickben, mind útközben :)
Általában véve nagyon vidámak és pörgősek, eddig ez a tapasztalatom. Akár a tescos árufeltöltő, pénztáros, akár a buszsofőr, a postás, bármilyen szolgáltatónál dolgozó mind mind mosolyog és úgy tűnik, mint aki örömmel végzi a munkáját, és örömmel segít neked. Konkrétan a reptéren még csak segítséget se kellett kérnünk, mert odajöttek maguktól megkérdezni, hogy tudnak-e segíteni valamiben :D Nagyon elveszettnek tűnhettünk :D:D
Állandóan hallani, hogy ez egy zöld smaragdsziget, és itt minden milyen zöld, és ennek a jelentését nehéz elképzelni addig, amíg az ember nem látja a saját szemével. Kb olyan, mintha megphotoshoppolták volna a füvet, hihetetlenül élénk zöld, nagyon szép. Gyanítom a sok eső és pont ideális hőmérséklet miatt :)
Rengeteg a bárány, mindenhol ott legelnek :D Életemben annyi bárányt nem láttam még, mint útközben, mikor jöttem busszal Dublinból Limerickbe :)) Elég elképesztő helyeken is voltak...
Az időjárás, relatíve állandó. Nyáron 15-17 fokos, nem túl meleg, sőt :D Télen viszont nagyon enyhe, 4-7 fokos. Ennek következtében nincs hó :( Nagyon ritkán esik itt, és ha esik is, akkor is kevés és hamar elolvad... de azért az élet megáll tőle és mindenki pánikba esik :D Eső viszont van, minden nap. Mióta itt vagyok, talán egy-két nap volt, hogy nem esett, de ezenkívül állandóan. Ezt úgy kell elképzelni, hogy reggel mikor felkelek, be van borulva. Ezután kisüt a nap mintha mi sem történt volna, ezután elkezd esni az eső. Megint beborul, esik, majd kisüt a nap. Akkor egyszerre süt a nap és esik az eső (=szivárvány, sooook sok és naaagy szivárvány :D), majd ez ismétlődik egy nap ötvenszer, néha pár perces váltással. Elképesztő. Tényleg sose tudhatod, hogy a következő 5 percben épp milyen idő lesz.

A főváros ugyebár Dublin, pár nagyobb város még Cork, Galway, Waterford, Kilkenny.... Galwaybe egyébként 2-3 hét múlva tervezünk egy hétvégi kiruccanást ;)

Elvileg ez a 6. legnagyobb város az országban, durván 52 ezer lakossal :) (egyébként Írország összlakossága 4,4 millió) Limerick a város és a megye neve is, írül Luimneach. Az ország neve pedig Éire írül :)

megtaláljátok Limericket, ugye?:)

Egyébként az ír (gael) is hivatalos nyelv és az angol is. Minden táblán angolul és írül is szerepel a felirat, mindenhol. Még a tescoban is minden ott van írül is :) Sajnos ennek ellenére nagyon kevesen beszélik, mindössze 200-500 ezren, főleg kisebb falvakban. Pedig úgy látom nagy erőkkel próbálják menteni a nyelvet, az állami általános iskolákban kötelezően oktatják, a tv-ben van ír nyelvű csatorna, ahol minden adás írül van, a híradó is. Ezt nézem néha, érdekes hallgatni, semmihez se hasonlít kb :) A host anyukám tud írül, néha megkérdezem hogyan kell kiejteni egy-egy szót és próbálom elismételni, hát érdekes :D 

Cén chaoi a bhfuil tú? - Hogy vagy?
Gaeilge (na hÉireann) - gael nyelv, és ezt így kéne kiejteni: gélgö na hérön
Pár ír név pl. Siobhán, Coinneach, Taichleach, Sadhbh, Fionúir, Niamh, Tuathla... tök jól hangzanak, nem?:D Bár nem tudom hogy kell kiejteni :D
De van egy szó, amit mindenki ismer, és szerintem senki se tudja, hogy eredetileg ír szó volt: whiskey :D írül uisce beatha, magyarul az élet vize :) És a Kevin név is eredetileg ír (Caoimhín), csak angolosítva lett.
Még egy érdekesség, Enya is ír (Eithne) és a Kelly family is ír volt!! :D Nem is tudtam :D

tábla írül

Az adatok alapján Limerick kisvárosnak tűnhet, de itt teljesen más egy város felépítése és kinézete, mint otthon. Itt nincsenek panelek, mindenki családi házban lakik. A legmagasabb épület is amit láttam eddig max 3 vagy 4 szintes volt.
A belvárosban nem jártam még sokat, csak mikor megérkeztem ide, amit a buszból láttam... de az alapján jópofának tűnt :) Remélem minél hamarabb tudok saját képeket hozni ;)

Van egy egyeteme, az UL, teljesen külön áll a várostól (legalábbis így tűnt), kb egy külön negyedet alkot. Az egyetem körül sok-sok park van, nagyon szép.

Mi a város szélén lakunk, annyira a szélén, hogy egyszer ki is sétáltam a városból ;D Bár igaz, jópár km-t megtettem akkor, de sebaj :D
Így is egyébként, hogy "suburb"-ben lakunk, 2 percnyire van egy spar, pár étterem, mosoda, fodrász, mindenféle, és 20 perc sétára van a környék shopping center-e (ez lehet másfél-2 órás séta is, ha este sötétben mész haza és az egyik körforgalomnál rossz irányba indulsz el, és véletlenül kisétálnál a városból...:D:D igen, akkor kicsit tovább tart... :D:D). Ez kb olyan jellegű pláza, mint Budapesten az Aréna. Mozi, rakás nagyonjóóó üzlet, tesco (ami egyébként nagyon más, mint az otthoni, erről majd írok külön, mert megér egy posztot), éttermek, stb. Jó barátságban vagyunk a hellyel :D

Van pár látnivalója a városnak, ahova szeretnék minél hamarabb ellátogatni..
Az egyik ilyen, a Milk market. http://www.milkmarketlimerick.ie/default/index.cfm

Ez egy piac a belvárosban, de a nevével ellentétben nem csak tejet lehet kapni, hanem mindenfélét. Sok kézműves dolgot is, vagy házi terméket, húst, édességet, kézzel készített csokoládét, kézműves játékokat, pékárut, zöldséget-gyümölcsöt, ékszereket, tényleg mindenfélét. Már ki is néztem pár "üzletet", a kézzel készített csokisat tuti meglátogatom az elsők között ;) http://www.wildeirishchocolates.com/

Második a listán a King John's castle. A 13.sz. elején épült, és sokáig ez volt Írország legnagyobb erődítménye.

És a végére pár saját képet, amit eddig készítettem :)

tipikus házak a környéken, és baloldali forgalom :)

mint mondtam, sok és naaaagy szivárvány

fura helyi madarak...

fura helyi madár 2

Hogyan válassz korosztályt? Kis ismertető a gyerekekről :))

Az az igazság, hogy nagyon sok aupairnek nincsen igazi tapasztalata a gyerekekkel, ezért nem is tudják eldönteni, hogy az adatlapjukon melyik korosztályt jelöljék be, akire vigyáznának. Mindez saját tapasztalat is, nekem elméleti tudásom volt/van csak (mivel gimiben tanultam pszichológiát, fejlődéslélektant, szociológiát..), gyakorlati viszont nem igazán :)) Úgyhogy én ugyanezt elmondhatom magamról :))

Én 0-10 év közötti gyerekeket jelöltem be, mert úgy gondoltam a nyelvtudásom nem elég nagyobb gyerekekhez, valamint féltem, hogy a nagyobb gyerekek esetleg kevésbé szófogadóak lesznek, nehezebben tudnék összebarátkozni velük, lehet, hogy nem fogadnának el, mint aupairjük, stb.

Én jelenleg 3 gyerekre vigyázok, egy 5 hónapos csecsemőre, egy 2 és fél éves kislányra, és egy 3 és fél éves kislányra.

Csecsemők
Pelenkáznod kell majd és etetni, kicsit foglalkoztatni, kb ennyi feladatod lesz vele. A pelenkázást és a cumiztatást (már amennyiben nem szoptatják) két alkalom után tökéletesre lehet fejleszteni és nem lesz vele semmi gondod, viszont arra készülj fel, hogy 2-3 óránként kell majd mindezt megismételned. A baba ordítva fogja jelezni, hogy valami történt: éhes, vagy pelust kell cserélni, vagy unatkozik és szórakoztatnod kell, vagy épp nagyon fáradt és aludni szeretne már de nem tud miattad :D Mindehhez idegzet kell :))
Viszont ahogy növekszik a baba és egyre idősebb lesz, egyre több mindenre lesz képes, az enyém még nem tud magától megfordulni pl és mikor idejöttem még a fejét se nagyon tudta tartani. Most már ha lerakom a játszószőnyegére, próbál állandóan megfordulni és félig már sikerül is neki :)) Mindig szurkolok neki hogy sikerüljön teljesen :)) A fejét pedig már általánosságban tudja tartani, úgyhogy lassan eljutunk oda mikor megfordul magától, aztán feltolja magát, és elindul kúszva :D Alig várom, hogy rohanhassak utána, mert olyan gyorsan fog keverni a földön :D
A pelenka pedig nem a legkellemesebb dolog, nagyon nem, de eddig még mindenki túlélte, azt hiszem ;)

1-2 éves
Ilyen korban még rettenetesen cukik a gyerekek, ritkán hisztiznek, általában véve örülnek maguknak, hogy tudnak ülni, járni, felfedezni a lakást... Pelenkázni még őket is kell, illetve lehet, hogy már megy a bilire szoktatás és akkor könnyebb dolgod van :)
Nem nagyon tudnak még beszélni, pár szót és kifejezést tudnak csak, azt is többnyire fura kiejtéssel :D De ezeket nagyon hamar meg lehet tanulni és miután kiismerted a szókincsét, könnyen bele fogsz jönni, hogy épp mit szeretne :))
Az én két évesem szinte mindenre azt mondja h "svepsssz", miután egyszer sokadszorra ismételte el és hiába nyújtózott az asztalon és még mindig nem értettem mit szeretne, hatalmas bőgésbe kezdett amiért nem értem mit akar, végül sikerült rájönnöm, hogy szőlőt szeretne... Mondom neki: "grapes", próbálta elismételni de valahogy csak svepssz maradt a végén :D
Ha "nanana"-t mond, akkor tudom, hogy banánt szeretne, ha azt mondja "I like jógür, jóóógür", akkor joghurtot kér, és általános kifejezése hogy "no no no, nooo waay" :D ez nagyon vicces tőle amúgy :D És ha megkérdezem kér-e xy-t, és épp nem kér, akkor is mondja hogy "no no noooo, I'm fiiiine", oké... :D

3 éves
Na vele már nehezebb, ugyanis 3-4 évesen lépnek a gyerekek a dackorszakba ;) Ez a hatalmas hisztik, dührohamok, bőgések, ordítások, kiborulások, önmagátföldhözvágások időszaka. Amikor csupa olyan dolgot szeretne, amit valamiért pont nem kellene neki csinálni/megkapni, és miután te nemet mondasz, ő kiborul. Ez nagyon nehéz és megterhelő időszak, és ezt tapasztalom a saját bőrömön az én 3 évesemmel.
A nap nagy részében csupa olyan dolgot szeretne csinálni, amit jobb lenne, ha nem csinálna, és ez miatt napi 20 hiszti és sírás-ordítás-kiborulás biztosan van.
De ezen kívül, egyre értelmesebbek, már tudnak beszélni, sokmindent meg tudnak már csinálni segítség nélkül is (egyébként is hiszti lesz a vége ha bármiben segíteni szeretnél, amiben látod, hogy kell neki :D).

Én ennyi tanáccsal tudok szolgálni jelenleg, mert a saját tapasztalataimat szerettem volna leírni és nem azt, amit anno tanultam. Csehországban egy 6 éves (illetve akkor már lassan 7 lesz) kislányra fogok vigyázni, úgyhogy később már az ő korosztályáról is szolgálhatok infókkal ;)
Remélem a későbbiekben tudok majd tippeket adni hisztikezelésre, vagy bármi ilyen korú gyerekek kezelésével/nevelésével kapcsolatban is :)

Ha már leveleztek a családdal...

Sokaknak ez biztosan evidens, de aki csak most ismerkedik a témával annak hasznos lehet ez a bejegyzés. Összegyűjtöm a legfontosabb témákat, amiket feltétlenül beszéljetek meg, mielőtt rábólintanál a családodra.

Általános tájékozódás

Kérdezgesd gyakran mit csináltak aznap, mit csináltak a hétvégén. Ezekből is sok minden kiderülhet, otthonülős családdal van dolgod vagy olyannal, akik folyton mennek és csinálnak valamit.

Szerintem a legjobb, ha 2-3 hétig levelezel a családdal, és nem 4 nap után mondasz igent. 2-3 hét elég hosszú idő ahhoz, hogy kiderüljön ha bármi stikli van, látod milyen gyakran válaszol, milyen stílusban, mennyi türelme van, mennyire érdeklődik irántad. 4 napig bárki tud nagyon kedves leveleket írogatni és hitegetni bármivel, hosszabb időn át látni fogod, melyik család az, aki tényleg szimpatikus.

Napi- és hetirend

Kérdezz rá, hogy pontosan mik lesznek a feladataid. Az a legegyszerűbb és legpontosabb, ha megkéred őket, állítsanak össze egy napirendet, hánykor kell kezdened, meddig fogsz dolgozni, a nap melyik részében mit kell csinálnod, plusz egy hetirendet is, mert általában a gyerekek más napokon máshogy járnak iskolába/oviba, és valamelyik nap mehetnek különórára. Ez nagyon hasznos lesz neked és könnyen átláthatóvá válik, hogy mennyi szabadidőd lesz.

Házimunka

Ne érd be annyival, ha azt mondják, hogy light házimunka, kérdezz rá, hogy pontosan mit várnak el és milyen gyakorisággal. Mert lehet, hogy a családnak az a természetes, ha te minden nap felporszívózol, neked pedig nem természetes.. :D

Ki fog bevásárolni? Kinek kell főznie? Kell-e majd vezetned? Ha kell, és kapsz kocsit, a kocsit használhatod-e hétvégeken is amikor szabad vagy?

Ezt érdemes amúgy alaposan körbejárni, és többször rákérdezni, mert sok lánytól hallani, hogy mikor megérkezett az elvártakon felül messze több munkát vártak el tőle. Pl a család fürdőszobáját és wc-jét kipucolni NEM a te feladatod! Ha ilyesmit kérnének, akkor jobb más család után nézned. Ha pedig nem kérték, de mikor ott vagy megkérnek rá, mondj nemet.

Szabadság, szabadidő

Mennyi szabadidőd lesz, a szabadidődben járhatsz-e tanfolyamra, utazgathatsz-e, hogyan viszonyulnak mindehhez, szeretnék ha szabadidődben se ücsörögnél a szobádban hanem velük lennél, vagy ellenkezőleg, szeretnék ha vacsira eltűnnél, hogy maguk maradhassanak :) Találkoztam már mindkettővel ;)

Mennyi szabadságot kapsz és fizetik-e? A szabadságodat mikor veheted ki?

Fotók

Kérj minél több fotót a családról, a gyerekekről, a házról, a szobádról (!), fürdőszobáról, esetleg a környékről is.

Környék

Tájékozódj feltétlenül a környékről, nehogy úgy járj, hogy kiutazol és a legközelebbi kisbolt is fél órányira van, a legközelebbi városba pedig 2 óránként jár a busz és lehetetlenség eljutnod bárhová. Persze ennek is megvan a romantikája, de ha nem lesz lehetőséged kimozdulni és ismerkedni más emberekkel, nagyon hamar honvágyad lesz és egyedül fogod érezni magad, és haza akarsz majd menni. Nem egy ilyen sztorit hallottam, ahol ez miatt váltott a kedves aupairlány családot pár hét után. Ha előre tájékozódott volna, mindezt tudhatta volna előre.

Gyerekek

Kérdezz minél többet a gyerekekről, mi a kedvenc elfoglaltságuk, milyen viszonyban vannak egymással a testvérek, mi a kedvenc meséjük/könyvjük/akármijük. Milyen módszerekkel nevelik őket, szeretnek-e suliba/oviba járni, van-e bármilyen nehézségük ilyen téren (reggeli hiszti suliba menetel előtt amit neked kell majd kezelned, esetleg délután a leckeírásnál).

Annyira nem bonyolult ez :) Ha betartjátok az alapszabályt, hogy minél hosszabb ideig és minél hosszabb, tartalmasabb levelekben ismerkedjetek egymással, akkor nagy valószínűséggel sikerül jól döntenetek és minden rendben lesz később :)

10 tipp az adatlapod kitöltéséhez

1. Tölts fel 3-4 képet magadról. Ez a legfontosabb! Én mikor eleinte felregisztráltam, nem töltöttem fel képet annak ellenére, hogy mindenki javasolta, és amíg nem volt képem egy érdeklődést se kaptam. Vártam 2 hetet, miután még mindig senki se jelentkezett és nekem se válaszoltak, rászántam magam és készítettem pár friss képet, feltöltöttem, lássatok csodát már aznap 10-20 látogató érkezett az adatlapomra :)) Ja igen, mert meg tudod nézni hányan nézték meg eddig az adatlapod ;)

2. A képedről: az az ideális, ha van olyan képed, amin egy gyerekkel/kutyussal/cicussal vagy. A legtöbbeteknek remélem ez nyilvánvaló, de mégis leírom, bulifotókat lehetőleg NE töltsetek fel, vagy olyat, amin a barátoddal vagy éppen. Egy kivétel, ha nagyon konszolidált módon bulizol :D ez esetben még jól is jöhet egy ilyen kép, mert megbízható ember képét festi rólad :) Remélem az is alap, hogy írtómélyendekoltált vagy ultrarövid nacis/szoknyás képet se kellene itt megosztani. Azért írom le ezeket amúgy, mert annyi olyan adatlapot láttam, akiknek ez nem volt evidens... érthetetlen.

3. Célországról: mindig próbálj meg minél több országot bejelölni, ugyanis így sokkal több család közül válogathatsz, és te is sooookkal több értesítést fogsz kapni. Ha leszűkíted a keresést egy országra, sokkal tovább fog tartani, mire családot találsz. Persze ha az az álmod, hogy egy bizonyos helyre kijuss, akkor nem írtam semmit, megértem ;)
Ha nincs konkrét ország, ahova szeretnél menni, és angolul beszélsz, akkor jelöld be nyugodtan a Skandináv országokat (Svéd, Norvégia, Dánia), Finnországot, Hollandiát, Írországot, akár Franciaországot is, Olaszországot, akár német nyelvű országokat is.
A lényeg, ne ragaszkodj kizárólag Angliához. Egyébként is, az írek sokkal kedvesebbek, barátságosabbak, mint az angolok, kisebb eséllyel vernek át, és van annyira hangulatos ország (ha nem hangulatosabb), mint Anglia, tele kelta örökséggel és hagyományokkal ;)

4. A legtöbb oldalon ún. "dear family letter"-t kell írnod, van amelyiken többfélét is. Ezt a levelet ANGOLUL írd, vagy az adott célországod nyelvén. Láttam olyan adatlapot, ahol magyarul írták... kíváncsi lennék talált-e családot. A leveled ne legyen túl hosszú, de túl rövid se. A legideálisabb ha közepes hosszúságú, és tagolod a bekezdéseket, vagy a témákat, hogy minél áttekinthetőbb legyen.

5. A levél felépítése:

- mutatkozz be röviden, ki vagy, milyen országból, milyen nyelveken beszélsz,

- miért szeretnél aupair lenni, milyen tapasztalatod van gyerekgondozásban/babysittelésben /ha nincs, csak a saját unokatestvéreidre vigyáztál, azt is írd bele! az is tapasztalat ;)/

- írj bővebben magadról, mit tanultál/dolgoztál, mit szeretsz csinálni szabadidődben, milyen adottságaid/tulajdonságaid vannak (rendszerető, gondoskodó, jó humorú, sportos, barátságos, stb)

- zárd le a levelet azzal, hogy ha bármilyen kérdés van szívesen válaszolsz bármire, és "hope to hear from you soon" :)

6. A leveledben próbáld meg minél inkább kiemelni a jó/hasznos képességeidet. Ha tanultál bármilyen hangszeren játszani, vagy jársz sportolni valamit, van bármilyen egyéb képzettséged vagy tevékenység amit szeretsz csinálni, azt írd bele és emeld ki! Ha érdekelt vagy az egészséges életmódban pl, írd le! Ha a suliban színész szakkörre jártál, írd le! Bármit, ami kiemelhet a többi ezer aupair közül!

Sokszor láttam, hogy több adatlap szinte szóról szóra ugyanaz... "Szeretem a gyerekeket, szeretek játszani velük. Magamról: szeretek zenét hallgatni, moziba járni, barátokkal lenni." Igen, ez mindenkire igaz, ennél próbáljatok meg személyre szabottabbak lenni.

7. Ha van jogsid, van gyakorlatod a vezetésben, van elsősegélynyújtó papírod, bármilyen gyakorlatod/tapasztalatod gyerekekkel kapcsolatban, ezekről is mind írj bővebben, részletesebben!

8. Ha túl hosszú lenne a leveled (én is így jártam :D), próbálj meg rövidíteni rajta és szedd ki azokat a részeket amik annyira nem fontosak szerinted. Ha mindent benne hagynál, akkor pedig próbáld meg átláthatóvá, jobban tagolttá tenni. Ha hosszú és részletes levelet írsz, és esetleg aggódsz azon, hogy lesznek családok akik nem olvassák majd el ez miatt, hát ne tedd. Gondolj bele, már ezzel is szűrsz a potenciális jelöltek között, ugyanis ha te is komolyabb és alaposabb típusú ember vagy (ezt tükrözi a leveled alapossága és hossza is), akkor eleve kizárod azokat a családokat akik nem érdekeltek ilyen emberben, és ezzel jól jársz mert nem éreznéd jól magad náluk. Így eleve csak olyanok fogják olvasni az adatlapod, akik hasonló mentalitásúak, és ezzel tuti jól ki fogtok jönni egymással a jövőben :)

9. Ezt nyilván tudja mindenki, de alapvetően próbáljatok meg egy minél kedvesebb, szimpatikusabb, megbízhatóbb ember képét festeni magatokról, olyanét, akire a saját gyerekeidet is rábíznád :)

10. Ne próbálj meg másnak tűnni, mint amilyen vagy. Ha ezt teszed, lehet hogy egyszerűbben találsz családot, de nem biztos, hogy jól fogod érezni magad velük, vagy hogy ők elégedettek lesznek veled hosszútávon. Ha magadat adod az adatlapodon is, lehet, hogy tovább kell várnod a megfelelő családra, de a végén fogsz találni olyat, akik pont téged keresnek, ezt garantálom! :)

A saját sztorim... ...avagy hogyan találtam meg a mostani család(jai)mat :)

Mivel itthon nem igazán találtam meg a számításaimat, elhatároztam, hogy külföldön keresek munkát, mint annyi rokonom és ismerősöm. Eleinte hoteles munkákat néztem, hajós munkát és bármi olyat amihez nem kellett különösebb végzettség. Mivel angolos vagyok, logikus volt, hogy angol nyelvterületre tudok csak menni. Viszont hamar kiderült, hogy Angliában kicsit máshogy működnek a hoteles munkák, mint mondjuk Ausztriában (Ausztria egy igazi paradicsom azoknak, akik tudnak németül és hotelben dolgoznak!), sokkal kevesebb pénzért sokkal rosszabb körülmények között, mondhatni nem igazán éri meg belevágni kevés kezdőtőkével.

Egy rokonom javasolta az aupairkedést, amitől eleinte idegenkedtem, mondván én és a gyerekek két külön világ :)) De elültette a bogarat a fülembe, és mikor már nem jutott jobb az eszembe, utánanéztem neten alaposan a témának. Végigböngésztem egy rakás blogot, ügynökségek oldalait, mindent amit lehet, és arra jutottam végül, hogy nem értem hogy nem hallottam erről hamarabb?! :D

Namost az én helyzetem speciálisabb olyan szempontból, hogy az angolfejlesztés mellett az igazi álmom és vágyam japánul tanulni, és kijutni Japánba. Nem tudom még, hogy csak egy rövidebb időre, "szétnézni" milyen ott az élet, vagy hosszabb távra...

Az ügynökségek weboldalai őszintén szólva nem győztek meg, nem tetszett, hogy nem láthatok képeket a családokról és nem nézegethetem az adatlapjukat, csak egy pár soros leírást, hogy milyen városban hány gyerekkel... egyszóval nem tetszett, hogy nem én irányítom a keresést, hanem az ügynökség. Valamint az se tetszett, hogy ugyan hivatalosan nem kérhetnek pénzt a szolgáltatásaikért, gyakorlatban más címszó alatt mégiscsak kérnek valamennyit... Holott én magam ingyen el tudom intézni mindezt interneten, és szerintem jobban is, mint ők :)

Felregisztráltam minden javasolt weboldalra, igazából mindenhova, amit találtam neten és kicsit is bizalomgerjesztőbbnek tűnt.
Adott volt hát, hogy az angolomat szeretném fejleszteni, és mellette a japánt is, ezért kigondoltam magamban, hogy japán családokat fogok keresni Angliában. Nyilván hol máshol, ha angolt akarok használni :D
Miután másfél hónapig alig kaptam jelentkezést, és nekem is többnyire negatív választ adtak, lejjebb adtam az igényeimet és már nem japán családot kerestem, hanem csak olyat, aki angolul beszél.
Itt közben megemlíteném, hogy még a legelső körben bejelöltem egy japán családot az egyik oldalon, akik kölcsönösen visszajelöltek pozitívan, de nem tudtuk felvenni a kapcsolatot egymással, mivel egyikünk se volt fizetett tag az oldalon. Így ennyiben maradt a dolog, annak ellenére, hogy nagyon nagyon szimpatikusak voltak...

Rájöttem, hogy bejelölhetek több országot is, mert akárhol találhatok angolul beszélő családot, még Hollandiában is. Így bejelöltem még Hollandiát, Dániát, Skandináv országokat, Finnországot, Olaszországot, tulajdonképpen majd egész Európát :D Na ezután úgy meglódult az adatlapom látogatottsága, és annyi értesítést kaptam, hogy csak győztem válaszolni mindenkinek. Nem túlzás, naponta több levelet kaptam.

Több családdal is leveleztem már, mikor beugrott, hogy ott van még Írország is, és nem is értem miért nem jutott eszembe hamarabb, hiszen ott is angolul beszélnek! :)) Bejelöltem hát Írországot is, na innentől az érdeklődők nagyobbik része ír lett :D Az a tapasztalatom, hogy rengeteg ír család keres aupairt :)

A levelezések végére két család maradt mindössze, akikkel tartottam a kapcsolatot és szimpatikusak voltunk egymásnak kölcsönösen. 

Egyikük Hollandiában, a másik pedig Írországban, mindenhol három pici gyerek. Végül az döntötte el a kérdést, hogy végig gondoltam magamban, mi az eredeti célom, fejleszteni az angoltudásomat. Ez pedig legelső körben sikeresebb lesz egy angol anyanyelvű országban, angol anyanyelvű családdal, mint Hollandiában, ahol csak a családom beszél angolul, a gyerekek is alig-alig. Nehéz volt amúgy ez a döntés, sokat rágódtam rajta, mert rettenetesen szimpatikusak voltak mindketten és nagyon sokat leveleztünk egymással.
Végül az íreket választottam, és most itt vagyok náluk, Írországban.

A másik családom, a japán host family, akikhez utazom majd Csehországba, ők az a család, akik annyira szimpatikusak voltak a legelején :) Pont mikor eldöntöttem, hogy az íreket választom, és ezt meg is írtam nekik, kb másnap kaptam a levelet a japán családtól, hogy sajnálják amiért ilyen sokára tudnak csak írni, és ismerkedjünk meg. Megírtam nekik, hogy már találtam egy családot, de mivel annyira szerettem volna őket, gondoltam kérdezek ezt-azt csak puszta kíváncsiságból :)) Elkezdtünk hát levelezni, és nem csalódtam bennük, ellenkezőleg, még sokkal szimpatikusabbak lettek... Így hát megbeszéltem az írekkel a helyzetet, és abban maradtunk, hogy januártól keresnek a helyemre egy új aupairt, addig itt leszek, majd irány Prága :)

Néha belegondolok, hogy most épp Hollandiában lennék a másik családdal, a másik gyerekekkel, vajon épp mit csinálnánk... És gondolok arra, hogy vajon találtak-e aupairt maguknak, és vajon ő hogy bánik azokkal a gyerekekkel :)
Hmmm, én már csak ilyen túlságosansokatagyalós-fajta vagyok :)
De úgy érzem, jól döntöttem. Jó itt. :)

Hogyan kezdj neki az aupairkedésnek?

Első és legfontosabb, hogy beszélj alapszinten egy nyelvet, angol, német, francia, spanyol, olasz, holland, valójában a legtöbb európai nyelvvel mehetsz valahová.

Ezután két lehetőséged van, vagy ügynökséghez fordulsz, vagy magad keresel családot és intézel mindent. Én ez utóbbit csináltam, úgyhogy csak ezzel kapcsolatban tudok tanáccsal szolgálni.

Ügynökséggel

Ügynökségekről hallottam már jót, de inkább rosszat. Sajnos sok lány kerül rossz családhoz, ahol nem bánnak vele jól és hazajön pár hét/hónap után, vagy családot vált... a legtöbb ilyen lány akit ismertem ügynökségen keresztül ment ki. Én szerintem ez azért lehetséges, mert ilyenkor nem ismerkednek olyan mélységig egymással a felek, mivel az ügynökség ajánlotta ezért biztosan jó alapon látatlanban kimennek a lányok. Viszont ha te magad levelezel a családokkal, akkor bármeddig tudsz beszélgetni/kérdezősködni/ismerkedni, így nagyobb a valószínűsége, hogy találj magadnak olyan host familyt, akik szimpatikusak, akikkel el tudod képzelni az együttélést 1 éven keresztül. Persze még így is érhetnek váratlan meglepetések, de ne feledjétek, hogy BÁRMIKOR hazamehettek vagy kereshettek magatoknak másik családot. Senki és semmi nem kényszerít rá, hogy ott maradjatok.

Ha magad intézed

Ajánlom ezeket a weboldalakat:

http://aupair-world.net

http://greataupair.com

http://newaupair.com

http://findaupair.com

http://aupair.com

Ezekre regisztrálj fel és töltsd ki az adatlapod, minél részletesebben :)

Ezután tudsz böngészni az aupair-t kereső családok között, tudsz szűrni közöttük különböző szempontok szerint, de maga az oldal is ajánl neked majd a saját megadott feltételeid alapján. Ha találsz szimpatikus családokat, tedd be őket a kedvenc listádba, vagy ha lehetséges küldj nekik emailt, és várj, amíg visszajeleznek. Ha ők is pozitívan jelölnek vissza, akkor kezdődhet a levelezés, ismerkedés :)

Persze te is fogsz kapni egy rakás értesítést, hogy téged jelöltek be, ilyenkor te is eldöntheted, hogy szeretnéd felvenni velük a kapcsolatot vagy sem.

Ha elkezdtek levelezni, megbeszélitek az elvárásokat, feladatokat, hogy mit ajánl a család, beszélgettek és megismeritek egymást. Lehet, hogy levelezéskor kiderül, hogy mégse annyira szimpatikusak, ilyenkor nyugodtan írd meg az igazat. Hogy úgy érzed, nem passzoltok össze, és további sok sikert kívánsz a keresgéléshez.

Ha úgy érzed megtaláltad az ideális családot/családokat, feltétlenül beszélj velük telefonon vagy skypeon, még jobb ha webkamerázni is tudtok. Itt még mindig kiderülhet, hogy mégsem azok, akikre számítottál :)

Ha minden tökéletes és kölcsönösen egymást választjátok, akkor megbeszélitek az utazásod időpontját, lefoglalod a repjegyed és haaaatalmas bevásárlásba és ügyintézésbe kezdesz itthon a hátralevő idődben :D

Ha elérkezik az idő, felszállsz a repülőre, és elindulsz az új életedbe :)

Várható bejegyzések még:

- 10 tipp az adatlapod kitöltéséhez
- Tanácsok a levelezéshez, mi az amit feltétlenül kérdezz/beszélj meg
- Mit intézz el az utazásod előtt?
- Mit pakolj be a bőröndödbe, hogy biztosan beférj 15/20 kg súlyhatárba, mégis magaddal tudd vinni a legfontosabb dolgokat?
Ezek alapvető és egyszerű dolgoknak tűnnek, de higyjétek el, nem azok :D Megpróbálok a saját hibáimból tanulva is tanáccsal szolgálni :)
- A saját történetem, hogyan jutottam el a mostani családomhoz :)

Kezdjük az elején... mi az az aupair?

Sokan kérdezték tőlem, mi az az aupair, mégis mi leszek ha kimegyek külföldre, és gyakran látom neten hogy még akik aupair-nek készülnek, ők sincsenek mindig tisztában azzal, hogy mire is készülnek :))

A legtöbb aupair blogban amúgy leírják, ajánlom Lexy blogját http://aupaircarrigaline.blogspot.com/2011/09/au-pai-az-meg-mi.html, ő remekül összeszedte a legfontosabb infókat, úgyhogy én most csak körvonalazni fogom, úgy mégis :)

Gyakran mondtam ismerőseimnek, mikor nem értették mi leszek, hogy babysitternek megyek... Namost ez nem igaz, mert a babysitter mást jelent, csak egyszerűbb ezzel magyarázni. A babysitternek egyedül az a feladata, hogy vigyázzon a gyerekekre amíg a szülők nincsenek otthon. Az aupair ennél sokkal több és bonyolultabb jelenség.

Feladatai:

- vigyázni a gyerekekre, gondoskodni róluk, ellátni őket (reggelit, ebédet, esetleg vacsit készíteni, pelenkázni ha kisebb gyerekek),

- könnyű házimunka, mint pl mosás, vasalás, teregetés, porszívózás, mosogatás, vmelyik családoknál főzni is kell, vhol pedig vezetni is (amíg elviszed a gyerekeket suliba, vagy hazahozod őket)

- általában az össz. heti munkaóra 25-40 óra között mozog

Amit kapsz mindezért:

- heti fizetést (zsebpénzt "hivatalosan", adómentes), ezt országa és családja válogatja, plusz függ nyilván a heti munkaórádtól is, de forintra átszámolva 70e-150e között mozog

- a család házában kapnak egy szobát lehetőleg saját fürdővel, tv-vel, internettel,

- reggeli-ebéd-vacsi, szóval étkezés biztosítva,

- mobilt feltöltőkártyával,

- lehetőséget nyelvtanfolyamra járásra, vannak családok akik fizetik teljesen, vagy részben,

- néhol fizetik a bérletedet, vagy útiköltségedet

- fizetett szabadság, ennek mennyisége függ attól mennyi időre maradsz, 1 évnél 2-3 hetet szoktak adni, fél évnél 1 hetet

- átalában a hétvégék szabadok, így van időd és lehetőséged utazgatni az országban :)

- a család segítségét és támogatását bármiben, amire szükséged van :)

A fizetés nem túl sok, bár ez viszonyítás kérdése. Ugyanis az otthoni minimálbérnél sokkal több, plusz ha nem csak a kézhez kapott pénzt vesszük, hanem beleszámoljuk a lakhatást, étkezést, utazás, mobil, egyéb költségeket, amit fizetnek utánunk és nekünk már nem kell, hát akkor már messze nem keresünk rosszul :)

Arról nem beszélve, hogy kiváló lehetőség a nyelvtanulásra, arra, hogy megismerj egy másik kultúrát, másik országot...

Szerintem ez egy remek dolog, én csak ajánlani tudom MINDENKINEK! :) Őszintén én buzdítanék arra minden leérettségizett lányt (és fiút), hogy menjen ki valahová és töltsön kint egy évet. Nemcsak az ezernyi lehetőség miatt, hanem hogy lásson mindenki bele egy másik ország lakóinak életébe, hogy mi mindent lehet máshogy is csinálni a leghétköznapibb dolgoktól kezdve a politikán át, hogy többet megismerjen a világból.. Nagyon ráférne ez otthon az emberekre.