Hogyan válassz korosztályt? Kis ismertető a gyerekekről :))

Az az igazság, hogy nagyon sok aupairnek nincsen igazi tapasztalata a gyerekekkel, ezért nem is tudják eldönteni, hogy az adatlapjukon melyik korosztályt jelöljék be, akire vigyáznának. Mindez saját tapasztalat is, nekem elméleti tudásom volt/van csak (mivel gimiben tanultam pszichológiát, fejlődéslélektant, szociológiát..), gyakorlati viszont nem igazán :)) Úgyhogy én ugyanezt elmondhatom magamról :))

Én 0-10 év közötti gyerekeket jelöltem be, mert úgy gondoltam a nyelvtudásom nem elég nagyobb gyerekekhez, valamint féltem, hogy a nagyobb gyerekek esetleg kevésbé szófogadóak lesznek, nehezebben tudnék összebarátkozni velük, lehet, hogy nem fogadnának el, mint aupairjük, stb.

Én jelenleg 3 gyerekre vigyázok, egy 5 hónapos csecsemőre, egy 2 és fél éves kislányra, és egy 3 és fél éves kislányra.

Csecsemők
Pelenkáznod kell majd és etetni, kicsit foglalkoztatni, kb ennyi feladatod lesz vele. A pelenkázást és a cumiztatást (már amennyiben nem szoptatják) két alkalom után tökéletesre lehet fejleszteni és nem lesz vele semmi gondod, viszont arra készülj fel, hogy 2-3 óránként kell majd mindezt megismételned. A baba ordítva fogja jelezni, hogy valami történt: éhes, vagy pelust kell cserélni, vagy unatkozik és szórakoztatnod kell, vagy épp nagyon fáradt és aludni szeretne már de nem tud miattad :D Mindehhez idegzet kell :))
Viszont ahogy növekszik a baba és egyre idősebb lesz, egyre több mindenre lesz képes, az enyém még nem tud magától megfordulni pl és mikor idejöttem még a fejét se nagyon tudta tartani. Most már ha lerakom a játszószőnyegére, próbál állandóan megfordulni és félig már sikerül is neki :)) Mindig szurkolok neki hogy sikerüljön teljesen :)) A fejét pedig már általánosságban tudja tartani, úgyhogy lassan eljutunk oda mikor megfordul magától, aztán feltolja magát, és elindul kúszva :D Alig várom, hogy rohanhassak utána, mert olyan gyorsan fog keverni a földön :D
A pelenka pedig nem a legkellemesebb dolog, nagyon nem, de eddig még mindenki túlélte, azt hiszem ;)

1-2 éves
Ilyen korban még rettenetesen cukik a gyerekek, ritkán hisztiznek, általában véve örülnek maguknak, hogy tudnak ülni, járni, felfedezni a lakást... Pelenkázni még őket is kell, illetve lehet, hogy már megy a bilire szoktatás és akkor könnyebb dolgod van :)
Nem nagyon tudnak még beszélni, pár szót és kifejezést tudnak csak, azt is többnyire fura kiejtéssel :D De ezeket nagyon hamar meg lehet tanulni és miután kiismerted a szókincsét, könnyen bele fogsz jönni, hogy épp mit szeretne :))
Az én két évesem szinte mindenre azt mondja h "svepsssz", miután egyszer sokadszorra ismételte el és hiába nyújtózott az asztalon és még mindig nem értettem mit szeretne, hatalmas bőgésbe kezdett amiért nem értem mit akar, végül sikerült rájönnöm, hogy szőlőt szeretne... Mondom neki: "grapes", próbálta elismételni de valahogy csak svepssz maradt a végén :D
Ha "nanana"-t mond, akkor tudom, hogy banánt szeretne, ha azt mondja "I like jógür, jóóógür", akkor joghurtot kér, és általános kifejezése hogy "no no no, nooo waay" :D ez nagyon vicces tőle amúgy :D És ha megkérdezem kér-e xy-t, és épp nem kér, akkor is mondja hogy "no no noooo, I'm fiiiine", oké... :D

3 éves
Na vele már nehezebb, ugyanis 3-4 évesen lépnek a gyerekek a dackorszakba ;) Ez a hatalmas hisztik, dührohamok, bőgések, ordítások, kiborulások, önmagátföldhözvágások időszaka. Amikor csupa olyan dolgot szeretne, amit valamiért pont nem kellene neki csinálni/megkapni, és miután te nemet mondasz, ő kiborul. Ez nagyon nehéz és megterhelő időszak, és ezt tapasztalom a saját bőrömön az én 3 évesemmel.
A nap nagy részében csupa olyan dolgot szeretne csinálni, amit jobb lenne, ha nem csinálna, és ez miatt napi 20 hiszti és sírás-ordítás-kiborulás biztosan van.
De ezen kívül, egyre értelmesebbek, már tudnak beszélni, sokmindent meg tudnak már csinálni segítség nélkül is (egyébként is hiszti lesz a vége ha bármiben segíteni szeretnél, amiben látod, hogy kell neki :D).

Én ennyi tanáccsal tudok szolgálni jelenleg, mert a saját tapasztalataimat szerettem volna leírni és nem azt, amit anno tanultam. Csehországban egy 6 éves (illetve akkor már lassan 7 lesz) kislányra fogok vigyázni, úgyhogy később már az ő korosztályáról is szolgálhatok infókkal ;)
Remélem a későbbiekben tudok majd tippeket adni hisztikezelésre, vagy bármi ilyen korú gyerekek kezelésével/nevelésével kapcsolatban is :)

Ha már leveleztek a családdal...

Sokaknak ez biztosan evidens, de aki csak most ismerkedik a témával annak hasznos lehet ez a bejegyzés. Összegyűjtöm a legfontosabb témákat, amiket feltétlenül beszéljetek meg, mielőtt rábólintanál a családodra.

Általános tájékozódás

Kérdezgesd gyakran mit csináltak aznap, mit csináltak a hétvégén. Ezekből is sok minden kiderülhet, otthonülős családdal van dolgod vagy olyannal, akik folyton mennek és csinálnak valamit.

Szerintem a legjobb, ha 2-3 hétig levelezel a családdal, és nem 4 nap után mondasz igent. 2-3 hét elég hosszú idő ahhoz, hogy kiderüljön ha bármi stikli van, látod milyen gyakran válaszol, milyen stílusban, mennyi türelme van, mennyire érdeklődik irántad. 4 napig bárki tud nagyon kedves leveleket írogatni és hitegetni bármivel, hosszabb időn át látni fogod, melyik család az, aki tényleg szimpatikus.

Napi- és hetirend

Kérdezz rá, hogy pontosan mik lesznek a feladataid. Az a legegyszerűbb és legpontosabb, ha megkéred őket, állítsanak össze egy napirendet, hánykor kell kezdened, meddig fogsz dolgozni, a nap melyik részében mit kell csinálnod, plusz egy hetirendet is, mert általában a gyerekek más napokon máshogy járnak iskolába/oviba, és valamelyik nap mehetnek különórára. Ez nagyon hasznos lesz neked és könnyen átláthatóvá válik, hogy mennyi szabadidőd lesz.

Házimunka

Ne érd be annyival, ha azt mondják, hogy light házimunka, kérdezz rá, hogy pontosan mit várnak el és milyen gyakorisággal. Mert lehet, hogy a családnak az a természetes, ha te minden nap felporszívózol, neked pedig nem természetes.. :D

Ki fog bevásárolni? Kinek kell főznie? Kell-e majd vezetned? Ha kell, és kapsz kocsit, a kocsit használhatod-e hétvégeken is amikor szabad vagy?

Ezt érdemes amúgy alaposan körbejárni, és többször rákérdezni, mert sok lánytól hallani, hogy mikor megérkezett az elvártakon felül messze több munkát vártak el tőle. Pl a család fürdőszobáját és wc-jét kipucolni NEM a te feladatod! Ha ilyesmit kérnének, akkor jobb más család után nézned. Ha pedig nem kérték, de mikor ott vagy megkérnek rá, mondj nemet.

Szabadság, szabadidő

Mennyi szabadidőd lesz, a szabadidődben járhatsz-e tanfolyamra, utazgathatsz-e, hogyan viszonyulnak mindehhez, szeretnék ha szabadidődben se ücsörögnél a szobádban hanem velük lennél, vagy ellenkezőleg, szeretnék ha vacsira eltűnnél, hogy maguk maradhassanak :) Találkoztam már mindkettővel ;)

Mennyi szabadságot kapsz és fizetik-e? A szabadságodat mikor veheted ki?

Fotók

Kérj minél több fotót a családról, a gyerekekről, a házról, a szobádról (!), fürdőszobáról, esetleg a környékről is.

Környék

Tájékozódj feltétlenül a környékről, nehogy úgy járj, hogy kiutazol és a legközelebbi kisbolt is fél órányira van, a legközelebbi városba pedig 2 óránként jár a busz és lehetetlenség eljutnod bárhová. Persze ennek is megvan a romantikája, de ha nem lesz lehetőséged kimozdulni és ismerkedni más emberekkel, nagyon hamar honvágyad lesz és egyedül fogod érezni magad, és haza akarsz majd menni. Nem egy ilyen sztorit hallottam, ahol ez miatt váltott a kedves aupairlány családot pár hét után. Ha előre tájékozódott volna, mindezt tudhatta volna előre.

Gyerekek

Kérdezz minél többet a gyerekekről, mi a kedvenc elfoglaltságuk, milyen viszonyban vannak egymással a testvérek, mi a kedvenc meséjük/könyvjük/akármijük. Milyen módszerekkel nevelik őket, szeretnek-e suliba/oviba járni, van-e bármilyen nehézségük ilyen téren (reggeli hiszti suliba menetel előtt amit neked kell majd kezelned, esetleg délután a leckeírásnál).

Annyira nem bonyolult ez :) Ha betartjátok az alapszabályt, hogy minél hosszabb ideig és minél hosszabb, tartalmasabb levelekben ismerkedjetek egymással, akkor nagy valószínűséggel sikerül jól döntenetek és minden rendben lesz később :)

10 tipp az adatlapod kitöltéséhez

1. Tölts fel 3-4 képet magadról. Ez a legfontosabb! Én mikor eleinte felregisztráltam, nem töltöttem fel képet annak ellenére, hogy mindenki javasolta, és amíg nem volt képem egy érdeklődést se kaptam. Vártam 2 hetet, miután még mindig senki se jelentkezett és nekem se válaszoltak, rászántam magam és készítettem pár friss képet, feltöltöttem, lássatok csodát már aznap 10-20 látogató érkezett az adatlapomra :)) Ja igen, mert meg tudod nézni hányan nézték meg eddig az adatlapod ;)

2. A képedről: az az ideális, ha van olyan képed, amin egy gyerekkel/kutyussal/cicussal vagy. A legtöbbeteknek remélem ez nyilvánvaló, de mégis leírom, bulifotókat lehetőleg NE töltsetek fel, vagy olyat, amin a barátoddal vagy éppen. Egy kivétel, ha nagyon konszolidált módon bulizol :D ez esetben még jól is jöhet egy ilyen kép, mert megbízható ember képét festi rólad :) Remélem az is alap, hogy írtómélyendekoltált vagy ultrarövid nacis/szoknyás képet se kellene itt megosztani. Azért írom le ezeket amúgy, mert annyi olyan adatlapot láttam, akiknek ez nem volt evidens... érthetetlen.

3. Célországról: mindig próbálj meg minél több országot bejelölni, ugyanis így sokkal több család közül válogathatsz, és te is sooookkal több értesítést fogsz kapni. Ha leszűkíted a keresést egy országra, sokkal tovább fog tartani, mire családot találsz. Persze ha az az álmod, hogy egy bizonyos helyre kijuss, akkor nem írtam semmit, megértem ;)
Ha nincs konkrét ország, ahova szeretnél menni, és angolul beszélsz, akkor jelöld be nyugodtan a Skandináv országokat (Svéd, Norvégia, Dánia), Finnországot, Hollandiát, Írországot, akár Franciaországot is, Olaszországot, akár német nyelvű országokat is.
A lényeg, ne ragaszkodj kizárólag Angliához. Egyébként is, az írek sokkal kedvesebbek, barátságosabbak, mint az angolok, kisebb eséllyel vernek át, és van annyira hangulatos ország (ha nem hangulatosabb), mint Anglia, tele kelta örökséggel és hagyományokkal ;)

4. A legtöbb oldalon ún. "dear family letter"-t kell írnod, van amelyiken többfélét is. Ezt a levelet ANGOLUL írd, vagy az adott célországod nyelvén. Láttam olyan adatlapot, ahol magyarul írták... kíváncsi lennék talált-e családot. A leveled ne legyen túl hosszú, de túl rövid se. A legideálisabb ha közepes hosszúságú, és tagolod a bekezdéseket, vagy a témákat, hogy minél áttekinthetőbb legyen.

5. A levél felépítése:

- mutatkozz be röviden, ki vagy, milyen országból, milyen nyelveken beszélsz,

- miért szeretnél aupair lenni, milyen tapasztalatod van gyerekgondozásban/babysittelésben /ha nincs, csak a saját unokatestvéreidre vigyáztál, azt is írd bele! az is tapasztalat ;)/

- írj bővebben magadról, mit tanultál/dolgoztál, mit szeretsz csinálni szabadidődben, milyen adottságaid/tulajdonságaid vannak (rendszerető, gondoskodó, jó humorú, sportos, barátságos, stb)

- zárd le a levelet azzal, hogy ha bármilyen kérdés van szívesen válaszolsz bármire, és "hope to hear from you soon" :)

6. A leveledben próbáld meg minél inkább kiemelni a jó/hasznos képességeidet. Ha tanultál bármilyen hangszeren játszani, vagy jársz sportolni valamit, van bármilyen egyéb képzettséged vagy tevékenység amit szeretsz csinálni, azt írd bele és emeld ki! Ha érdekelt vagy az egészséges életmódban pl, írd le! Ha a suliban színész szakkörre jártál, írd le! Bármit, ami kiemelhet a többi ezer aupair közül!

Sokszor láttam, hogy több adatlap szinte szóról szóra ugyanaz... "Szeretem a gyerekeket, szeretek játszani velük. Magamról: szeretek zenét hallgatni, moziba járni, barátokkal lenni." Igen, ez mindenkire igaz, ennél próbáljatok meg személyre szabottabbak lenni.

7. Ha van jogsid, van gyakorlatod a vezetésben, van elsősegélynyújtó papírod, bármilyen gyakorlatod/tapasztalatod gyerekekkel kapcsolatban, ezekről is mind írj bővebben, részletesebben!

8. Ha túl hosszú lenne a leveled (én is így jártam :D), próbálj meg rövidíteni rajta és szedd ki azokat a részeket amik annyira nem fontosak szerinted. Ha mindent benne hagynál, akkor pedig próbáld meg átláthatóvá, jobban tagolttá tenni. Ha hosszú és részletes levelet írsz, és esetleg aggódsz azon, hogy lesznek családok akik nem olvassák majd el ez miatt, hát ne tedd. Gondolj bele, már ezzel is szűrsz a potenciális jelöltek között, ugyanis ha te is komolyabb és alaposabb típusú ember vagy (ezt tükrözi a leveled alapossága és hossza is), akkor eleve kizárod azokat a családokat akik nem érdekeltek ilyen emberben, és ezzel jól jársz mert nem éreznéd jól magad náluk. Így eleve csak olyanok fogják olvasni az adatlapod, akik hasonló mentalitásúak, és ezzel tuti jól ki fogtok jönni egymással a jövőben :)

9. Ezt nyilván tudja mindenki, de alapvetően próbáljatok meg egy minél kedvesebb, szimpatikusabb, megbízhatóbb ember képét festeni magatokról, olyanét, akire a saját gyerekeidet is rábíznád :)

10. Ne próbálj meg másnak tűnni, mint amilyen vagy. Ha ezt teszed, lehet hogy egyszerűbben találsz családot, de nem biztos, hogy jól fogod érezni magad velük, vagy hogy ők elégedettek lesznek veled hosszútávon. Ha magadat adod az adatlapodon is, lehet, hogy tovább kell várnod a megfelelő családra, de a végén fogsz találni olyat, akik pont téged keresnek, ezt garantálom! :)

A saját sztorim... ...avagy hogyan találtam meg a mostani család(jai)mat :)

Mivel itthon nem igazán találtam meg a számításaimat, elhatároztam, hogy külföldön keresek munkát, mint annyi rokonom és ismerősöm. Eleinte hoteles munkákat néztem, hajós munkát és bármi olyat amihez nem kellett különösebb végzettség. Mivel angolos vagyok, logikus volt, hogy angol nyelvterületre tudok csak menni. Viszont hamar kiderült, hogy Angliában kicsit máshogy működnek a hoteles munkák, mint mondjuk Ausztriában (Ausztria egy igazi paradicsom azoknak, akik tudnak németül és hotelben dolgoznak!), sokkal kevesebb pénzért sokkal rosszabb körülmények között, mondhatni nem igazán éri meg belevágni kevés kezdőtőkével.

Egy rokonom javasolta az aupairkedést, amitől eleinte idegenkedtem, mondván én és a gyerekek két külön világ :)) De elültette a bogarat a fülembe, és mikor már nem jutott jobb az eszembe, utánanéztem neten alaposan a témának. Végigböngésztem egy rakás blogot, ügynökségek oldalait, mindent amit lehet, és arra jutottam végül, hogy nem értem hogy nem hallottam erről hamarabb?! :D

Namost az én helyzetem speciálisabb olyan szempontból, hogy az angolfejlesztés mellett az igazi álmom és vágyam japánul tanulni, és kijutni Japánba. Nem tudom még, hogy csak egy rövidebb időre, "szétnézni" milyen ott az élet, vagy hosszabb távra...

Az ügynökségek weboldalai őszintén szólva nem győztek meg, nem tetszett, hogy nem láthatok képeket a családokról és nem nézegethetem az adatlapjukat, csak egy pár soros leírást, hogy milyen városban hány gyerekkel... egyszóval nem tetszett, hogy nem én irányítom a keresést, hanem az ügynökség. Valamint az se tetszett, hogy ugyan hivatalosan nem kérhetnek pénzt a szolgáltatásaikért, gyakorlatban más címszó alatt mégiscsak kérnek valamennyit... Holott én magam ingyen el tudom intézni mindezt interneten, és szerintem jobban is, mint ők :)

Felregisztráltam minden javasolt weboldalra, igazából mindenhova, amit találtam neten és kicsit is bizalomgerjesztőbbnek tűnt.
Adott volt hát, hogy az angolomat szeretném fejleszteni, és mellette a japánt is, ezért kigondoltam magamban, hogy japán családokat fogok keresni Angliában. Nyilván hol máshol, ha angolt akarok használni :D
Miután másfél hónapig alig kaptam jelentkezést, és nekem is többnyire negatív választ adtak, lejjebb adtam az igényeimet és már nem japán családot kerestem, hanem csak olyat, aki angolul beszél.
Itt közben megemlíteném, hogy még a legelső körben bejelöltem egy japán családot az egyik oldalon, akik kölcsönösen visszajelöltek pozitívan, de nem tudtuk felvenni a kapcsolatot egymással, mivel egyikünk se volt fizetett tag az oldalon. Így ennyiben maradt a dolog, annak ellenére, hogy nagyon nagyon szimpatikusak voltak...

Rájöttem, hogy bejelölhetek több országot is, mert akárhol találhatok angolul beszélő családot, még Hollandiában is. Így bejelöltem még Hollandiát, Dániát, Skandináv országokat, Finnországot, Olaszországot, tulajdonképpen majd egész Európát :D Na ezután úgy meglódult az adatlapom látogatottsága, és annyi értesítést kaptam, hogy csak győztem válaszolni mindenkinek. Nem túlzás, naponta több levelet kaptam.

Több családdal is leveleztem már, mikor beugrott, hogy ott van még Írország is, és nem is értem miért nem jutott eszembe hamarabb, hiszen ott is angolul beszélnek! :)) Bejelöltem hát Írországot is, na innentől az érdeklődők nagyobbik része ír lett :D Az a tapasztalatom, hogy rengeteg ír család keres aupairt :)

A levelezések végére két család maradt mindössze, akikkel tartottam a kapcsolatot és szimpatikusak voltunk egymásnak kölcsönösen. 

Egyikük Hollandiában, a másik pedig Írországban, mindenhol három pici gyerek. Végül az döntötte el a kérdést, hogy végig gondoltam magamban, mi az eredeti célom, fejleszteni az angoltudásomat. Ez pedig legelső körben sikeresebb lesz egy angol anyanyelvű országban, angol anyanyelvű családdal, mint Hollandiában, ahol csak a családom beszél angolul, a gyerekek is alig-alig. Nehéz volt amúgy ez a döntés, sokat rágódtam rajta, mert rettenetesen szimpatikusak voltak mindketten és nagyon sokat leveleztünk egymással.
Végül az íreket választottam, és most itt vagyok náluk, Írországban.

A másik családom, a japán host family, akikhez utazom majd Csehországba, ők az a család, akik annyira szimpatikusak voltak a legelején :) Pont mikor eldöntöttem, hogy az íreket választom, és ezt meg is írtam nekik, kb másnap kaptam a levelet a japán családtól, hogy sajnálják amiért ilyen sokára tudnak csak írni, és ismerkedjünk meg. Megírtam nekik, hogy már találtam egy családot, de mivel annyira szerettem volna őket, gondoltam kérdezek ezt-azt csak puszta kíváncsiságból :)) Elkezdtünk hát levelezni, és nem csalódtam bennük, ellenkezőleg, még sokkal szimpatikusabbak lettek... Így hát megbeszéltem az írekkel a helyzetet, és abban maradtunk, hogy januártól keresnek a helyemre egy új aupairt, addig itt leszek, majd irány Prága :)

Néha belegondolok, hogy most épp Hollandiában lennék a másik családdal, a másik gyerekekkel, vajon épp mit csinálnánk... És gondolok arra, hogy vajon találtak-e aupairt maguknak, és vajon ő hogy bánik azokkal a gyerekekkel :)
Hmmm, én már csak ilyen túlságosansokatagyalós-fajta vagyok :)
De úgy érzem, jól döntöttem. Jó itt. :)

Hogyan kezdj neki az aupairkedésnek?

Első és legfontosabb, hogy beszélj alapszinten egy nyelvet, angol, német, francia, spanyol, olasz, holland, valójában a legtöbb európai nyelvvel mehetsz valahová.

Ezután két lehetőséged van, vagy ügynökséghez fordulsz, vagy magad keresel családot és intézel mindent. Én ez utóbbit csináltam, úgyhogy csak ezzel kapcsolatban tudok tanáccsal szolgálni.

Ügynökséggel

Ügynökségekről hallottam már jót, de inkább rosszat. Sajnos sok lány kerül rossz családhoz, ahol nem bánnak vele jól és hazajön pár hét/hónap után, vagy családot vált... a legtöbb ilyen lány akit ismertem ügynökségen keresztül ment ki. Én szerintem ez azért lehetséges, mert ilyenkor nem ismerkednek olyan mélységig egymással a felek, mivel az ügynökség ajánlotta ezért biztosan jó alapon látatlanban kimennek a lányok. Viszont ha te magad levelezel a családokkal, akkor bármeddig tudsz beszélgetni/kérdezősködni/ismerkedni, így nagyobb a valószínűsége, hogy találj magadnak olyan host familyt, akik szimpatikusak, akikkel el tudod képzelni az együttélést 1 éven keresztül. Persze még így is érhetnek váratlan meglepetések, de ne feledjétek, hogy BÁRMIKOR hazamehettek vagy kereshettek magatoknak másik családot. Senki és semmi nem kényszerít rá, hogy ott maradjatok.

Ha magad intézed

Ajánlom ezeket a weboldalakat:

http://aupair-world.net

http://greataupair.com

http://newaupair.com

http://findaupair.com

http://aupair.com

Ezekre regisztrálj fel és töltsd ki az adatlapod, minél részletesebben :)

Ezután tudsz böngészni az aupair-t kereső családok között, tudsz szűrni közöttük különböző szempontok szerint, de maga az oldal is ajánl neked majd a saját megadott feltételeid alapján. Ha találsz szimpatikus családokat, tedd be őket a kedvenc listádba, vagy ha lehetséges küldj nekik emailt, és várj, amíg visszajeleznek. Ha ők is pozitívan jelölnek vissza, akkor kezdődhet a levelezés, ismerkedés :)

Persze te is fogsz kapni egy rakás értesítést, hogy téged jelöltek be, ilyenkor te is eldöntheted, hogy szeretnéd felvenni velük a kapcsolatot vagy sem.

Ha elkezdtek levelezni, megbeszélitek az elvárásokat, feladatokat, hogy mit ajánl a család, beszélgettek és megismeritek egymást. Lehet, hogy levelezéskor kiderül, hogy mégse annyira szimpatikusak, ilyenkor nyugodtan írd meg az igazat. Hogy úgy érzed, nem passzoltok össze, és további sok sikert kívánsz a keresgéléshez.

Ha úgy érzed megtaláltad az ideális családot/családokat, feltétlenül beszélj velük telefonon vagy skypeon, még jobb ha webkamerázni is tudtok. Itt még mindig kiderülhet, hogy mégsem azok, akikre számítottál :)

Ha minden tökéletes és kölcsönösen egymást választjátok, akkor megbeszélitek az utazásod időpontját, lefoglalod a repjegyed és haaaatalmas bevásárlásba és ügyintézésbe kezdesz itthon a hátralevő idődben :D

Ha elérkezik az idő, felszállsz a repülőre, és elindulsz az új életedbe :)

Várható bejegyzések még:

- 10 tipp az adatlapod kitöltéséhez
- Tanácsok a levelezéshez, mi az amit feltétlenül kérdezz/beszélj meg
- Mit intézz el az utazásod előtt?
- Mit pakolj be a bőröndödbe, hogy biztosan beférj 15/20 kg súlyhatárba, mégis magaddal tudd vinni a legfontosabb dolgokat?
Ezek alapvető és egyszerű dolgoknak tűnnek, de higyjétek el, nem azok :D Megpróbálok a saját hibáimból tanulva is tanáccsal szolgálni :)
- A saját történetem, hogyan jutottam el a mostani családomhoz :)

Kezdjük az elején... mi az az aupair?

Sokan kérdezték tőlem, mi az az aupair, mégis mi leszek ha kimegyek külföldre, és gyakran látom neten hogy még akik aupair-nek készülnek, ők sincsenek mindig tisztában azzal, hogy mire is készülnek :))

A legtöbb aupair blogban amúgy leírják, ajánlom Lexy blogját http://aupaircarrigaline.blogspot.com/2011/09/au-pai-az-meg-mi.html, ő remekül összeszedte a legfontosabb infókat, úgyhogy én most csak körvonalazni fogom, úgy mégis :)

Gyakran mondtam ismerőseimnek, mikor nem értették mi leszek, hogy babysitternek megyek... Namost ez nem igaz, mert a babysitter mást jelent, csak egyszerűbb ezzel magyarázni. A babysitternek egyedül az a feladata, hogy vigyázzon a gyerekekre amíg a szülők nincsenek otthon. Az aupair ennél sokkal több és bonyolultabb jelenség.

Feladatai:

- vigyázni a gyerekekre, gondoskodni róluk, ellátni őket (reggelit, ebédet, esetleg vacsit készíteni, pelenkázni ha kisebb gyerekek),

- könnyű házimunka, mint pl mosás, vasalás, teregetés, porszívózás, mosogatás, vmelyik családoknál főzni is kell, vhol pedig vezetni is (amíg elviszed a gyerekeket suliba, vagy hazahozod őket)

- általában az össz. heti munkaóra 25-40 óra között mozog

Amit kapsz mindezért:

- heti fizetést (zsebpénzt "hivatalosan", adómentes), ezt országa és családja válogatja, plusz függ nyilván a heti munkaórádtól is, de forintra átszámolva 70e-150e között mozog

- a család házában kapnak egy szobát lehetőleg saját fürdővel, tv-vel, internettel,

- reggeli-ebéd-vacsi, szóval étkezés biztosítva,

- mobilt feltöltőkártyával,

- lehetőséget nyelvtanfolyamra járásra, vannak családok akik fizetik teljesen, vagy részben,

- néhol fizetik a bérletedet, vagy útiköltségedet

- fizetett szabadság, ennek mennyisége függ attól mennyi időre maradsz, 1 évnél 2-3 hetet szoktak adni, fél évnél 1 hetet

- átalában a hétvégék szabadok, így van időd és lehetőséged utazgatni az országban :)

- a család segítségét és támogatását bármiben, amire szükséged van :)

A fizetés nem túl sok, bár ez viszonyítás kérdése. Ugyanis az otthoni minimálbérnél sokkal több, plusz ha nem csak a kézhez kapott pénzt vesszük, hanem beleszámoljuk a lakhatást, étkezést, utazás, mobil, egyéb költségeket, amit fizetnek utánunk és nekünk már nem kell, hát akkor már messze nem keresünk rosszul :)

Arról nem beszélve, hogy kiváló lehetőség a nyelvtanulásra, arra, hogy megismerj egy másik kultúrát, másik országot...

Szerintem ez egy remek dolog, én csak ajánlani tudom MINDENKINEK! :) Őszintén én buzdítanék arra minden leérettségizett lányt (és fiút), hogy menjen ki valahová és töltsön kint egy évet. Nemcsak az ezernyi lehetőség miatt, hanem hogy lásson mindenki bele egy másik ország lakóinak életébe, hogy mi mindent lehet máshogy is csinálni a leghétköznapibb dolgoktól kezdve a politikán át, hogy többet megismerjen a világból.. Nagyon ráférne ez otthon az emberekre.

Helyzetjelentés

Elnézést kérek amiért idáig nem kezdtem el a blogot, pedig mesélnivalóm van rengeteg :)) Csak addig akartam várni, amíg nem lesz biztos, hogy január-februárban átmegyek-e Csehországba vagy sem. Most olyan 98%-ig biztos, csak pár részletet kell még letisztázni.

Erről még nem írtam ha jól emlékszem, de az a terv, hogy januárig maradok csak Írországban, és ezután átmegyek Csehországba, Prágába, egy japán családhoz aupairkedni. Náluk 1 évet leszek, vagy többet, még meglátjuk :)

Már második hetemet töltöm Írországban, Limerickben :) Nem voltam még sok helyen, az a helyzet hogy eddig se kedvem se erőm se ember nem volt akivel tudtam volna menni, egyedül pedig még annyira se volt kedvem nekivágni.. minden nagyon új volt még és szokatlan. Most telt el annyi idő, hogy már neki merek vágni egyedül a városnak :)

Oké, akkor a következő bejegyzésekben igyekszem bepótolni az elmaradásaimat és beszámolni mindenről azoknak, akiket érdekel hogylétem :), és hasznos infókkal ellátni a leendő aupaireket, vagy azokat, akik Írországba készülnek.